Bevezetés
Az emberi bélflóra, más néven az emésztőrendszer mikrobiomja, egy komplex ökoszisztéma, amely különböző mikroorganizmusokat, például baktériumokat, vírusokat, gombákat és protozoonokat foglal magában. Az utóbbi évtizedek kutatásai egyre inkább rávilágítanak arra, hogy a mikrobiális közösségek szerepe meghatározó az emberi egészség szempontjából, beleértve az immunrendszer szabályozását, az anyagcsere-folyamatok támogatását és a kórokozók elleni védekezést. A mikrobiom összetétele és egészsége közvetlenül befolyásolja számos betegség kialakulásának kockázatát, és annak fenntartása kulcsfontosságú a betegségek megelőzésében és kezelésében.
Rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k)
A bél mikrobiomja által termelt rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k), mint az acetát, propionát és butirát, az emésztőrendszer egyik legfontosabb védelmi vonalai. Ezek az anyagok az étrendi rostok fermentációjával keletkeznek, és számos jótékony hatással bírnak az emberi szervezet számára.
Az SCFA-k szerepe:
A mikrobiom és az immunrendszer
A bél mikrobiomja elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez. A mikrobiom segíti az immunsejtek fejlődését és szabályozza a szervezet gyulladásos reakcióit. Egyensúlyban lévő mikrobiom esetén csökken az autoimmun betegségek és a krónikus gyulladások kialakulásának kockázata. Különösen a Lactobacillus és Bifidobacterium baktériumtörzsek bizonyították hatékonyságukat az immunrendszer erősítésében, valamint a légúti fertőzések és allergiás reakciók megelőzésében.
Az SCFA-k ezen kívül közvetlen hatással vannak az immunrendszerre. A butirát képes csökkenteni a proinflammatorikus (gyulladást fokozó) citokinek termelését, míg az antiinflammatorikus (gyulladáscsökkentő) válaszokat fokozza, segítve ezzel a gyulladásos betegségek, például az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelését.
A mikrobiom és a metabolikus egészség
A mikrobiom hatása az anyagcsere egészségére közismert. A bélflóra befolyásolja a tápanyagok felszívódását, az energiatermelést és a metabolikus hormonok működését. A mikrobiom diverzitásának növelése javíthatja az inzulinérzékenységet, ami segíthet a metabolikus betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás megelőzésében.
Az SCFA-k, különösen a propionát és a butirát, közvetlenül hatnak az inzulinérzékenységre, és stimulálják az inzulin kiválasztását. Ezek az anyagok szerepet játszanak az éhségérzet szabályozásában is, amely hosszú távon befolyásolja az energiaegyensúlyt és a testtömeg-szabályozást.
A mikrobiom és a pszichiátriai állapotok
Az utóbbi évek kutatásai feltárták a bél-agy tengely (gut-brain axis) szerepét, amely leírja, hogyan befolyásolhatja a bél mikrobiomja az agy működését és a mentális egészséget. Az SCFA-k neuroprotektív tulajdonságokkal bírnak, amelyek védik az idegsejteket, valamint hozzájárulhatnak a szorongás és depresszió tüneteinek enyhítéséhez.
Különösen a butirát játszik fontos szerepet az agyi neurotranszmitterek, például a szerotonin és a dopamin termelésében, amelyek központi szerepet játszanak a hangulat és érzelmek szabályozásában. Ezért a mikrobiom megfelelő egyensúlya hozzájárulhat a pszichiátriai betegségek, például a depresszió és a szorongás kezeléséhez.
Mikrobiom-terápia a jövőben
A mikrobiom terápiás alkalmazása egyre nagyobb teret nyer. Az olyan kezelések, mint a probiotikumok, prebiotikumok és a széklet mikrobiota transzplantáció (FMT), egyre inkább előtérbe kerülnek a betegségek megelőzésében és kezelésében. Ezek a módszerek lehetőséget nyújtanak arra, hogy helyreállítsák a bélflóra egyensúlyát, és hozzájáruljanak a betegségek leküzdéséhez.
A mikrobiom terápia alkalmazása különösen ígéretes lehet az immunbetegségek, metabolikus zavarok, gyulladásos bélbetegségek és pszichiátriai rendellenességek kezelésében. A mikrobiom kutatása új dimenziókat nyit meg az orvostudományban, és segíthet a betegségek széles spektrumának kezelésében.
Következtetés
A bél mikrobiomjának állapota kulcsszerepet játszik az emberi egészség megőrzésében és számos betegség megelőzésében. Az SCFA-k, mint az acetát, propionát és butirát, központi szerepet töltenek be az immunrendszer szabályozásában, az anyagcsere-folyamatokban és az agy működésében. A mikrobiom állapotának javítása, például probiotikumokkal és prebiotikumokkal, ígéretes terápiás lehetőséget kínál a jövőben számos betegség kezelésében.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
Silva YP, Bernardi A, Frozza RL. The Role of Short-Chain Fatty Acids From Gut Microbiota in Gut-Brain Communication. Front Endocrinol (Lausanne). 2020 Jan 31;11:25. doi: 10.3389/fendo.2020.00025. PMID: 32082260; PMCID: PMC7005631.
van de Wouw M, Boehme M, Lyte JM, Wiley N, Strain C, O'Sullivan O, Clarke G, Stanton C, Dinan TG, Cryan JF. Short-chain fatty acids: microbial metabolites that alleviate stress-induced brain-gut axis alterations. J Physiol. 2018 Oct;596(20):4923-4944. doi: 10.1113/JP276431. Epub 2018 Aug 28. PMID: 30066368; PMCID: PMC6187046.
Canfora EE, Jocken JW, Blaak EE. Short-chain fatty acids in control of body weight and insulin sensitivity. Nat Rev Endocrinol. 2015 Oct;11(10):577-91. doi: 10.1038/nrendo.2015.128. Epub 2015 Aug 11. PMID: 26260141.
Morrison DJ, Preston T. Formation of short chain fatty acids by the gut microbiota and their impact on human metabolism. Gut Microbes. 2016 May 3;7(3):189-200. doi: 10.1080/19490976.2015.1134082. Epub 2016 Mar 10. PMID: 26963409; PMCID: PMC4939913.
Foster JA, McVey Neufeld KA. Gut-brain axis: how the microbiome influences anxiety and depression. Trends Neurosci. 2013 May;36(5):305-12. doi: 10.1016/j.tins.2013.01.005. Epub 2013 Feb 4. PMID: 23384445.
Turnbaugh PJ, Ley RE, Mahowald MA, Magrini V, Mardis ER, Gordon JI. An obesity-associated gut microbiome with increased capacity for energy harvest. Nature. 2006 Dec 21;444(7122):1027-31. doi: 10.1038/nature05414. PMID: 17183312.
